Átlagos vasárnapnak indult. Kicsit hideg volt ugyan és fújt a szél, de belefér ez egy március eleji vasárnapba. De mivel mégsem lehet mindig bent ülni megszületett a terv: Irány Brassó. Ez persze magában hordozza a tényt, hogy öltözni kell, ez pedig azzal kezdődik, hogy fel kell csatolni a lábat is. Az átlagos vasárnapnak itt vége is szakadt, ugyanis az egyik csavar úgy döntött köszöni szépen neki ennyi elég volt. Viszontlátásra. De azért ez nem olyan egyszerű!! Csakúgy mégsem lehet megszökni előlem. Megszületett az elhatározás imbusz kulcs készletet kell venni. Kiscsavar visszatéve a helyére most már Anna is funkcionális. Indulás.

Na persze imbusz kulcs készlet…. eddig azt sem tudtam, hogy létezik, most pedig róla szól minden. Persze az ipari áruházban van imbusz kulcs, hogy ne lenne, egy egész polc tele van rakva velük. Van kicsi, van nagy, van vékony és vastag. Van ilyen számozású és olyan számozású. De  a bal láb sok csavarból áll, szám szerint tízből. Mindeniknek más az elvárása, mindenki más imbusz kulcsot szeretne. Következésképpen próbálni kell. Próbálni bizony!!! Vagyis vetkőzni kell. Mire vágyna másra az emberlánya egy szeles márciusi vasárnap, mint vetkőzni egy zsúfolt áruházban?

Jussunk egyességre – deréknál próba, bokánál próba- Isten úgyse, az egyik jó lesz a térdhez. Övkioldás, cipzár, húzás, gombolkozás, próba. De a kiscsavar, akit valószínűleg maga Lucifer küldött, hogy engem kísértsen, nem adja meg magát. Még véletlenül sem. Nem jó neki a nagy, a közepesre rá sem néz, a kicsiknek meg egy próbát megenged, de köszöni szépen, őket sem kéri. Sok-sok próba után, és még több ámuló tekintet után, no persze azért nem mindennapi, ha valaki a csavarhúzó részleget Önmagán próbálgatja, megszületett az elhatározás megvesszük az egész szettet, egyik csak jó lesz és sikerül elcsavarni vele a kiscsavar fejet.

Nos tehát gazdagabbak lettünk húsz imbusz kulccsal, a kiscsavar büszkén feszít a helyén, elvégre Ő nyert. Semmi gond, otthon majd csak kiderül, hogy melyik is talál bele abba a fránya csavarba. No persze ekkora naivitást…mint kiderült a kiscsavar közel sem imbusz kulcsra vágyik. Ő valami mást szeret, de hogy mit? … Kis rabeszeléssel és némi fizikai erőszakkal megengedi nagy kegyesen, hogy meghúzzák Őt egy imbusszal. A remény hogy csak két csavarhúzót kell magammal vinni abban a percben szállt el, mikor kiderült, hogy minden csavarnak más kell. Következésképpen most a táskában a személyi, a pénztárca, a rúzs mellett ott lapul két kilogramm imbusz kulcs készlet is.

Most már csak arra lennek kíváncsi mit érzett a biztonsági őr, aki a kamerákat nézve arra lett figyelmes, hogy valaki a csavarhúzó részlegen nemes egyszerűséggel kikapcsolja a nadrágját és próbálgatja az árukat…

D.A.