A hétköznapokban különösen , de ünnepeken is nagyon sok akadályba ütközik egy kerekesszékes,ha éli önálló életét! Nemcsak a közlekedésben,középületekben,de különösen vidéken! Ezek a mozgássérültek kirekesztettjei a társadalomnak,ezekkel nem törődnek és nem is foglalkozik senki velük! Pedig nekik nincs alacsonypadlós troli,se semmi,mert vidéken nincs ilyen! Nincs taxi sem és a földes,homokos utakon a kerekesszék sem gurul!! Nem marad más számukra,csak az ,hogy mindig otthon a lakásban élik életüket,a világot a tv-ből ismerik! Ezekért az emberekèrt senki nem szól! Tapasztalatból tudom,mert én is igy éltem sokáig!! G.Anna

Válasz

Kedves Gizi! Persze,hogy hozzá szólhatsz,hisz te hiányoltad ezt a témát! Sőt ird meg most màr van téma amit szeretnél azokat,mint irtam is neked,hivj meg másokat is! Várjuk , hogy megoszd velünk is a történteket! Vagy nem jó a téma? Várjuk irásod! Szeretettel ölelünk és millió puszi! Anna és Laci

Válasz

Kedves Laci mint klubvezető örvendek hogy elinditottátok ezt a fórum témát ,én is együttérzéssel vagyok minden sorstársam iránt ,az élet az sokszor kegyetlen tud lenni az igaz ,de azért a Jóisten belénk is szoritott annyi lelki erőt hogy küszködjünk a sorsunk ellen . Ha én is hozzászólhatnék egy pár sort ahoz hogy ,a klub egyhangú és sivár ,az a klub egyhangú helybennállására irányúl ,NEM ,az emberi lélelből kiszáradt szeretet hiányára .Azért mi is lehetünk vigak ,nem kell az elkeseredés erőt vegyen rajtunk ,én mindig a pozitiv oldalát nézem minden nehézségnek ,és könnyebben átvészeltem ,azt amiről azt hittem hogy nem vagyok képes rá ,együtt nevetünk a családommal azért nem kell bohoccá is válnunk .
Szeretettel üdvözlök minden sors társamat , még találkozunk .

Válasz

Gyerekkorom óta vagyok rokkant,még két éves sem voltam,hogy balesetet szenvedtem! A legjobb jószándék és jó akarat mellett mindig is éreztem a másság sanyarú izét! De azért én küzdöttem a másság ellen, állandóan bizonygattam és bizonyitottam,hogy érek annyit mint mások,de az élet kegyetlen! És maradtam csak az,a kis sérült balesetes Lacika!! Ez történt indulásként gyerekkoromban! Jött a felnőtt kor! Munkahelyek, sanda szemek sarka,ugyan mit akar ez a féllábú ilyen meg olyan..... Hisz ha valaki,még nekik épeknek is nehezükre esik / igaz látszott,hogy lusták,hanyagok,gyenge szorgalmuak voltak,de ők épek voltak/ és nekik nem kellett bizonyitani semmit!! Igy éltem az életem!!!Klubbom hozzászólói közt elhangzott olyan,hogy a klub egyhangu,sivár,nem vettem rossz néven,de ez megtört sorsokat tükröz és az életek sérelmes oldalait is megmutatja! Nem egy humor klubnak szántam,sem nem viccnek,mert akkor Ludas Matyi lenne a klub neve! Nem vagyok egy megrögzött depressziós, de indoktalan jó kedvre,azaz eufóriára sincs okom! Szerintem a klub a valóságot tükrözi és felesleges hozzá rózsaszin szemüveg! Az élet ha ezt mérten ránk, éljünk úgy,mint az egyszeri szabó mondotta, hogy hozott anyagból dolgozik ! És azt hozzunk ki belőle,legjobb képességeink szerint, amit lehetőségeink engednek! Szeretettel és sorstársi együttérzéssel. Mezei László. Klubvezető

Válasz